Integrált kiegészítő atlétikai képzési rendszer

A Patrónus 360° atlétikai képzési rendszere az egyéni futballteljesítményt támogató atlétikai fejlesztési és döntéstámogató rendszer.
Célja, hogy a játékosok számára olyan erőnléti, neuromuszkuláris és mozgáskompetencia-alapot hozzon létre, amelyre később magas szintű futballteljesítmény építhető elit képzési környezetben is.

A rendszer természetesen nem önálló „kondicionáló programként” közelíti meg az erőnlétet, sokkal inkább a játékosok komplex fejlesztésének egyik sarokpontjaként tekint rá.
Nem a gyermekek „mini felnőttként” történő edzésére építünk, hanem az életkor, a biológiai érés, az aktuális futballterhelés és az egyéni fejlettség együttes figyelembevételére.
A rendszer nem a maximális fejlesztési volument, hanem az optimális fejlesztési ingert keresi.

Az általunk használt rendszerirány és metodikai ciklus a következő:

BIOLÓGIAI ÉRÉSI ÉS NÖVEKEDÉSI KONTEXTUS + TERHELHETŐSÉG + EDZÉS- ÉS MÉRKŐZÉSMEGFIGYELÉSEK + TESZTEREDMÉNYEK
→ ATLÉTIKAI PROFIL
→ AKTUÁLIS TELJESÍTMÉNYKORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK (LIMITEREK) MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS OKHIPOTÉZIS
→ EDZÉSPRIORITÁS
→ BEAVATKOZÁS
→ INTEGRÁCIÓ A FUTBALLTELJESÍTMÉNY-PROFILBA
→ MÉRKŐZÉS-VALIDÁCIÓ
→ FRISSÍTETT ATLÉTIKAI PROFIL

A PROGRAM KÉPESSÉGHÁLÓJA

I. MOZGÁSKOMPETENCIA

  • koordináció
  • egyensúly
  • testorientáció
  • testkontroll

II. GYORSASÁG

  • sprintmechanika
  • maximális sebesség

III. DECELERÁCIÓ ÉS IRÁNYVÁLTOZTATÁS

  • fékezés és lassítás
  • irányváltás (COD)

IV. ROBBANÉKONY ÉS REAKTÍV TELJESÍTMÉNY

  • ugróteljesítmény
  • erő-sebesség kapcsolat
  • reaktív erőkifejtés

V. ERŐTERMELÉS ÉS ERŐÁTVITEL, A KINETIKUS LÁNC ÖSSZMŰKÖDÉSE

  • alsó végtag
  • törzs
  • felsőtest
  • hátsó izomlánc

VI. ÍZÜLETI MOBILITÁS ÉS MOZGÁSTARTOMÁNY

  • boka
  • csípő
  • thoracalis gerinc
  • vállöv
  • hátsó lánc funkcionális extensibilitása

VII. ÁLLÓKÉPESSÉGI ÉS REGENERÁCIÓS KAPACITÁS

  • aerob kapacitás
  • futballspecifikus állóképesség
  • terhelés utáni helyreállás

FEJLESZTÉSI KATEGÓRIÁK

Besorolás: biológiai érési kontextus, növekedési dinamika, edzettségi állapot, testmagasság, testtömeg és aktuális atlétikai profil alapján.
Fontos tényező: mivel minden játékos edzésprogramja személyre szabott, a besorolás mindössze iránymutató jellegű. Az egyéni edzésterv összeállításának kiindulópontja a játékos aktuális atlétikai profilja és legfőképp a beazonosított teljesítménylimiterei, így az edzésprioritást is ezek határozzák meg.
A fejlesztési kategóriák nem életkori csoportok és nem feltétlenül lineáris fejlődési szintek. A játékos egyes képességterületei eltérő fejlesztési kategóriákba tartozhatnak – az egyéni edzéstervet mindig az erre való tekintettel készítjük el.

MOZGÁSALAPOZÁS (előkészítő kategória): Mozgáskompetencia, koordináció, mobilitás.
A gyermek mozgásrendszerének megalapozása és felkészítése a sportágspecifikus mozgások hatékony és biztonságos elsajátítására és megfelelő kivitelezésére. A későbbi komplex fejleszthetőség megalapozása a mozgáskompetenciák és az ízületi mobilitás optimalizálása révén.

„Rendelkezik-e a gyermek azzal a mozgásalappal, amelyre később minden további fizikai képesség és a futballteljesítmény építhető?”

NEUROMUSZKULÁRIS ALAPOZÁS: Gyorsaság, agilitás, alapvető funkcionális erő.
Az alapmozgások elsajátítása, a lábfejfunkció és a talajkontaktus kontrollja, a súlypontkezelés és a futótechnika fejlesztése. Alapszintű robbanékonyságfejlesztés. Gyorsítás-lassítás, elindulás-fékezés, irányváltás nagy sebesség mellett. A kinetikus lánc összehangolt működésének és erőátvitelének megalapozása, az alsó végtagi erőrendszer, a törzs és a felsőtest kezdetleges – elsősorban játékos – megerősítése és funkcionális fejlesztése. A párharckészség és kontaktstabilitás fejlesztése. Az állóképességi kapacitás megalapozása.

„Képes-e a gyermek gyorsan, robbanékonyan és kontrolláltan használni a kialakított mozgásalapot?”

TELJESÍTMÉNYALAPOZÁS: Robbanékonyság, reakciógyorsaság, a ritmus- és ütemváltásokkal összerendezett mozgáskoordináció elsajátítása. Fokozott neuromuszkuláris fejlesztés. Magas intenzitású, robbanékony akciók, reaktív gyorsulás-fékezés – maximális minőség, kontrollált volumen, nem pedig kifárasztás. A felsőtest-használat optimalizálása. A sportági állóképesség fejlesztése.

„Mekkora neuromuszkuláris teljesítményre képes a gyermek, és hogyan tudja azt futballmozgásokban alkalmazni?”

TELJESÍTMÉNYFEJLESZTÉS: Fokozott robbanékonyság, reaktív gyorsulás-fékezés, erő, gyorsaság, ismételt sprintek és gyors regeneráció, futballállóképesség. Fokozott erőfejlesztés. A cél, hogy a játékos jól kontrollált, megfelelő mozgástartományban működő, jól terhelhető szervezettel rendelkezzen.

„Rendelkezik-e a játékos azokkal a stabil atlétikai alapokkal, amelyekre kiemelkedő futballteljesítmény építhető akár elit fejlesztési környezetben is?”

STANDARDIZÁLT MONITOROZÁSI MÉRÉS

(12 hetente)

A méréseredmények elsősorban számszerűsített egyéni fejlődési görbéket és egyéni összehasonlítási alapot szolgáltatnak. Ezek a fejlesztési kategóriai besorolásban, valamint az egyéni fejlesztési prioritás meghatározásában közvetett szerepet játszanak.

7 DIMENZIÓS ATLÉTIKAI PROFIL

A profil az objektív mérési adatok, a megfigyelésen alapuló funkcionális edzői értékelés (beleértve a mérési helyzetet, illetve a megelőző edzés- és mérkőzésteljesítményt is), valamint a játékos aktuális testparamétereinek és fejlődési kontextusának figyelembevételével kerül értelmezésre.
A hét „dimenzió” (mozgáskompetecia, gyorsaság, fékezés és irányváltás, robbanékony és reaktív teljesítmény, funkcionális erő, ízületi mobilitás, állóképesség) értékelése nem egységes súlyozással történik. Az egyes dimenziók esetében az objektív mérési eredmények, a fejlődési és érési kontextus, valamint az edzői értékelés súlya az adott teljesítménykonstrukció mérhetőségéhez és futballteljesítményben betöltött szerepéhez igazodik.


A mérést követően a biológiai érettségi állapot, az atlétikai profil és a futballteljesítmény kölcsönhatásából azonosítjuk a játékos aktuális teljesítménykorlátozó tényezőit, majd ennek megfelelően választjuk ki a minimálisan szükséges, ám lehető leghatékonyabb edzésingert. Vagyis nem azt keressük, hogy miben kell többet edzeni a játékost, hanem azt, hogy melyik célzott inger képes a játékos jelenlegi teljesítményrendszerét a következő szintre mozdítani.
Különösen fontos, hogy a limiter nem az adott dimenzió legalacsonyabb mérési értéke, hanem az a valószínűsíthető teljesítménykorlátozó tényező, amelynek javítása várhatóan érdemi változást eredményez a játékos futballteljesítményében.

Amennyiben a beavatkozást követően az atlétikai teszt javul, miközben az azonosított limiterek a futballteljesítmény-profilban továbbra is jelen vannak, a beavatkozás még nem tekinthető sikeresnek. A progresszió kritériuma nem a teszt, hanem a futballteljesítmény javulása.